Salak a födémben, ki kell-e szedni ?

A leggyakoribb helyzet, hogy felújítás során derül ki, hogy salakréteg van a födémben vagy a földszinti padlószerkezet alatt. A salak a lapostetős épületek kedvelt lejtést adó rétege is. A salakot nem feltétlen szükséges kiszednünk, ezért a méréssel költséget spórolhatunk és biztosak lehetünk benne, hogy a legjobb megoldást választottuk. Helyzettől függően megoldást javaslok, amiben építészeti lehetőségeket is figyelembe tudunk venni az esetleges többlet sugárzás mértékétől függően. Amennyiben felújít érdemes lehet korszerű és minden követelménynek megfelelő födém vagy egyéb szerkezetet kialakítani, aminek szakszerű rétegrendjének átgondolásában, kialakításában építészmérnökként segítek a mérés keretein belül. Ez növeli ingatlanunk értékét, értékállóságát és használati kényelmét is. Pl. Az új födém szerkezettel megfelelő léghanggátlást tud kialakítani, felújításkor a hőhidakat, és az ebből származó penészedést is megszüntetheti.

Gázszilikát, gázbeton házat vennék/vettem

Ingatlan előtti méréssel megelőzheti az utólagos nehézségeket. Gázszilikát, gázbeton falazatú házak esetében is előfordulhat, hogy a gond nem a falakkal, hanem a födém salakfeltöltésével van, illetve a kettő együttes sugárzása lépi túl az elfogadott értékeket. Gyakori eset, hogy a vevő csak beköltözés után fedezi fel, hogy tégla ház helyett gázszilikát falazatú házat vásárolt. Ilyenkor joggal érezheti becsapva magát. 1980 előtt készült gázszilikát falazó blokkok  erőművi pernyét is tartalmazhatnak. 

 Vásárláskor sajnálatos módon nem alapozhatunk sem a tervrajzon jelölt anyagmegjelölésre, sem az energetikai tanúsítványban feltüntetett rétegrendekre. Ha biztosat akarunk tudni,  kérjünk egyéb bizonyítékot, építés vagy felújítás idején készült fényképet vagy  a fal megfúrását. Amennyiben  komoly a szándék mindkét fél  részéről, és nincs titkolni való, akkor ez nem okozhat gondot. A gázszilikát falazat sem számít kizáró tényezőnek, amennyiben a radioaktív háttérsugárzás értéke az épületben nem tér el az általános beltéri értékektől. Statikusra azért  van szükség, mert a gázbeton falazatok nyomószilárdsága, terhelhetősége  lényegesen kevesebb a téglafalazatokénál és ez tervezés során sokszor nem lett figyelembe véve. Erre utalhatnak a falazaton található nagyobb függőleges repedések. Az utólagos ráépítésből adódó többletterhelés  is súlyos épületkárokat okozhat. Ugyanilyen következményekkel jár a vizesedés, a nem megfelelő szigetelés, vagy  helytelen rétegrendek alkalmazása. Az utóbbi hibák elkerülésében építész tud segíteni. Bármilyen tájékozottak is vagyunk, előfordulhat, hogy megvétel előtt nem veszünk észre valamit, amit egy szakember meglátna. Ezért is érdemes ingatlan vásárlás előtt építésszel átnézetni az ingatlant és annak terveit, ha még megvannak. A gázbeton igen porózus anyag, nedvességre érzékeny, ez további szilárdságvesztéshez vezethet, így külön gondot kell fordítani a vizes helyiségek szigetelésére, a falazat páratechnikai felépítésére, a légáteresztésre  pl. hungarocell homlokzati hőszigetelésként  nem ajánlott, helyette kőzetgyapotot érdemes alkalmazni a hozzá tartozó légáteresztő szilikátos homlokzatvakolattal. Alkalmazhatunk két héjú szigetelést is amiben egy kiszellőztetett légréteg található és kerüljük a műanyag nyílászárót is. Érdemes  arra is figyelni, hogy a földszinti padlóvonal minél magasabban legyen a terepszinthez képest, ez egy plusz védelem az egyébként nehezen cserélhető és általában elöregedett talajnedvesség elleni szigetelés mellett az alulról történő felázással szemben, különösen a mostani megváltozott időjárási körülmények esetében.  A  jövőben még inkább számítanunk kell a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékra, az özönvíz szerű esőzésekre. Hegyvidéki terepen különösen ajánlott lehet az épület körüli szivárgó rendszer építése.  Megfelelő műszaki tervezés és kivitelezés mellett a gázbeton falazattal  is ugyanolyan jó használati értékkel rendelkező házat kaphatunk, mint téglafalazat esetében. Mivel a rendszerváltás előtt a gyártási minőség ellenőrzés még gyerekcipőben járt, ezért a gázbeton falazó elemek minőségükben igen nagy  szórást mutathatnak, ezért is kell körültekintően eljárnunk. A ma gyártás alatt lévő pórusbeton falazóelemeknek már szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Építészmérnökként segítek a jó döntés meghozatalában.

Vert salak falazatok

A vert salak falazatokkal gyakran találkozhatunk a kisebb családi házak kiegészítő falazataként, akár teljes épület is készülhetett ebből, de van, hogy csak pár fal, akár egy falon belül is téglával vegyesen alkalmazták. Fő szempont itt is az olcsósága volt. Az 50- es évektől épülő Kádár kockának is nevezett – egyébként elég jól alakítható – épületekben is gyakran találkozhatunk vert salak falakkal. A beltéri sugárzást tovább növelheti, ha az épület födéme szintén salakos réteget, salakfeltöltést kapott.

Kohósalak falazatok

A kohósalak tégla falazatokkal leggyakrabban a háború alatt lebombázott és utána újjáépített városi bérházak kiegészítő falazataként találkozunk. Rábukkanhatunk leválasztott lakások határoló falazataként is. Ezeknek a falazatoknak általában statikai szerepük nincs, ezért szükség esetén eltávolíthatóak. A háború utáni helyreállításkor fontos szempont volt, olyan építőanyagot találni, ami hatalmas mennyiségben állt rendelkezésre, és rendkívül olcsón, azonnal hozzá lehetett jutni. Akkoriban a radioaktivitás mint szempont fel sem merült, és a szükségszerűség diktált. A salak felhasználásával, mint építőanyaggal ezt követően is sokat és sokáig kísérleteztek és csak nehezen adták fel, miután sorra derültek ki a hátulütői, mint pl. nyomószilárdsága nem megfelelő, korrodálja a vasat, a radioaktivitás már csak az utolsó csepp volt a pohárban, amivel az ezredfordulóig érdemben nem is nagyon foglalkoztak. Azon próbálkozások során, hogy a salakot hasznossá tegyék, születtek a salakbeton falazó blokkok, az ebből épült családi és társasházak, melyek közül sok lebontásra került és a salakbeton födémek, melyek ma országos nyilvántartásba vannak véve és rendszeres statikai ellenőrzés és felügyelet alatt állnak, vagy már megerősítették, lebontották őket. Fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás előtt építőanyag gyártás nem állt minőségi ellenőrzés és hatósági szabályozás alatt és rendkívül sok fajtája van a salaktégláknak és falazó blokkoknak, akár egyedi készítésűek is. Ezek közt olyan is található, amivel semmi probléma nincs, mert csak kisebb mennyiségű adalékanyagként használták a salakot és annak radioaktivitása is az elfogadható tartományba esik és statikailag is megfelelő..